Weöres-est – Dalba öltözött versek

1380371_10202480530239373_572058236_n

100 éve született Weöres Sándor.

Ez alkalomból a költő verseit kedves dalokba öltöztetjük,
„majd úszó fatörzsre szállunk, belémerülünk.
Alatta mi van, nem tudni. Vár ránk E Daj, a messzi.”

Eőadják: Éles Gina és Katona Lóránt

SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG

Fotók és beszámoló: Marczin I. Bence

(megjelent: Egyetemi Élet. 52/5. 2013. november)

 

„Legyen minden, legyen Weöres!”

 

100 éve született Weöres Sándor. Költői nagyságát az is fémjelzi, hogy a Quimby programdala után a Debreceni Egyetemi Színház is megemlékezik róla. Ez alkalommal a költő verseit dalokba öltöztetik, “majd úszó fatörzsre szállunk, belemerülünk./Alatta mi van, nem tudni. Vár ránk E Daj, a messzi.”

 

A Debreceni Egyetemi Színház alagsori termében egy csodálatos atmoszférát megteremtő lírai estben volt része es sorok írójának október végén, ahol a talányos Weöres-sorok fantáziadúsan egyesültek szárnyaló dallamokkal, sokat sejtető képi világgal, magával ragadó játékkal és fűszeres-édes illatokkal. Az Éles Gina és Katona Lóránt alkotta páros már nem először lépett együtt színpadra, egy évvel ezelőtt sokadmagukkal hoztak létre Lázáry René Sándor verseiből egy szeretnivaló produkciót, ebben az évadban önálló esttel jelentkeztek. A szerzőpáros egy összetett műfajt hozott létre: Katona Lóránt bőségesen ön-effektelt gitáron hol alá, hol mellé, hol ellen játszik a zongorázó, éneklő, verset mondó és táncoló Éles Ginának.

A DESZ- terembe lépve egy nagyon intim közeg fogadott, kis mécses vörös (értsd Weöres) mécses tartóban, vörös terítő és vörös lepel finoman, ízlésesen, félhomályban, mintha valahol teljesen máshol lennénk, eszembe se jutott, hogy ez csak egy kis terem valahol a főépület alagsorában. Az az érzésem támad, mintha a költő fejében volnánk, valahol mélyen egy gondolatokban és érzésekben fortyogó művész lelkében, aki éppen most idézi fel magában műveit, vagy talán éppen most alkotja meg őket?  Mintha az együttjátszás teremtené meg azt lehetőséget, amely kapcsán egy műalkotás születhet, a közös játék és az egymásra figyelés teremt egy olyan összhangot (illetőleg összhangzatot), mely magával ragad, felrepít, és elvarázsol. Annak ellenére, hogy nem egy klasszikus színházi előadásról van szó, valahol pontosan ez jelenti számomra a színház magját és esszenciáját.

Az elhangzó Weöres versek között találunk ismertet, kevésbé ismertet, vígat, komorabbat, élünk át könnyed és mély pillanatokat lágy és intenzív zenei aláfestéssel. Komplex muzikális élményt nyújt, mintha egy jazz koncerten volnánk, vagy élőben lennénk részese az MR2 Petőfi rádió Akusztik című műsorának. Szívből ajánlom minden irodalom-, zene- és színházkedvelőnek kortól, nemtől és egyetemi jogviszonytól függetlenül.

És mivel a jóból sohasem lehet elég, ebben az évben még két előadást tervez a társulat, egyet november 14-én 19 órától a DESZ-teremben (DE főépület alagsor 31.) és egyet a DAB Székház C termében november 27-én 18 órától. A november 14-ei előadás külön érdekessége, hogy a Debreceni Egyetemi Színház a Pálffy István Színháztudományi Szakkollégiummal való egyre szorosabb együttműködésének köszönhetően, az előadás után beszélgetést szervez az alkotókkal. A beszélgetés során lehetőség nyílik megismerkedni az alkotókkal, inspirációikkal, megtudhatjuk, hogyan készült az előadás, és egyáltalán mi fán terem egy hasonló mérvű produkció.

Az előadások megtekintése a nagy érdeklődés és a korlátozott férőhely okán előzetes regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a lukovszki.judit@gmail.com e-mail címen lehet. Erről az előadásról, valamint a DESZ egyéb programjairól további információt a DESZ facebook oldalán (DESZínház) és honlapján (deszinhaz.hu) szerezhet a nagyérdemű.

Leave a Reply